Ha épp egyedül vagyunk, akár már hosszú ideje is, kezdjük úgy érezni, valami baj van velünk, önbizalmunk is megroppanhat. Pedig semmi okunk a kétségbeesésre, főleg, ha úgy nézzük, hogy végre van időnk csak magunkkal foglalkozni két kapcsolat – mert biztos, hogy legalább egy vár ránk a jövőben – között.
Ráadásul a kapcsolatainkat, azok időtartalmát és minőségét sok minden befolyásolhatja, a munkánk, egészségi állapotunk, lakóhelyünk, baráti körünk, a világban zajló változások, a nemek harca, és még sorolhatnánk. Ugyanakkor két alapvető női alapgondolat is az okok között lehet, amelyek ellentétei egymásnak, mégis mindegyik erős kapcsolatromboló, csak teljesen másképp.
Akik „nem elég jók”
Unásig ismételt, ám attól még nagyon igaz a mondás, miszerint, ha mi nem szeretjük és értékeljük magunkat, akkor ne várjuk egy kívülállótól sem, hogy így érezzen – mert ha így is van, képtelenek vagyunk elfogadni. Sok kudarcokkal tarkított szerelmi élet mögött húzódik egyfajta önutálat, önbüntetés, ami tudat alatt zajlik.
Mivel ezt is sugározzuk magunkból, vagy olyan férfiakat vonzunk, akik aztán megbántanak, rosszul bánnak velünk, vagy képtelenek vagyunk elfogadni a normális, szereteten és elfogadáson alapuló kapcsolatokat.
Nem is értjük, egy normális férfi hogy vonzódhat egy olyan „szörnyhöz”, amilyennek magunkat tartjuk, sőt, egy idő után akár meg is győzhetjük magunkat, hogy soha nem fog eljönni „az igazi”. Hát, amíg nem érezzük magunkat szeretetre méltónak, nehéz lenne eljönnie, maradnia meg akkor nehéz, ha gyorsan szakítunk vele, amikor még minden jól megy, nehogy aztán idővel ráébredjen a hibáinkra, és még nagyobb szívfájdalmat okozzon.
Ördögi kör ez, amiből akkor tudunk kitörni, ha elindulunk egy fájdalmas, de őszinte úton, feltárjuk, miért vannak rossz érzéseink magunkkal kapcsolatban, és aztán – akár segítséggel – változtatunk ezeken. Mert hibái mindenkinek vannak, de azok a legtöbb esetben egyáltalán nem olyan nagyok és végzetesek, amilyenekké felnagyítjuk őket.
Akik bármire kaphatók
Az alacsony önbizalmú, negatív önértékelésű nők egy része úgy érzi, nem bírja ki, ha nem kap egy párkapcsolatból szeretetet, figyelmet, ezért bármit megtesznek, hogy ezt megszerezzék. Akár meg is alázzák magukat azzal, hogy méltatlan kapcsolatokban maradnak, hagyják, hogy rosszul bánjanak velük, vagy épp túlzottan féltékenyek és ragaszkodóak a normál párkapcsolatban, és egy értelemben megfojtják a másikat.
Mindeközben csak attól rettegnek, hogy elhagyják őket, de viselkedésüket nem látják reálisan, vagy nem tudják úgy irányítani, ahogy egy jó kapcsolathoz kellene. Ezen is az változtathat, ha jobban megismerjük magunkat, mozgatórugóinkat, és képesek vagyunk eltérni a sémáinktól.
Akik túl nagyra tartják magukat
A negatív önkép másik oldalán a narcisztikus, önimádó viselkedés áll, ami szintén távol tarthatja azokat, akik komoly, érett kapcsolatra vágynak. Nincs semmi baj azzal, ha tisztában vagyunk külső és belső értékeinkkel, s azzal sem, hogy nem adjuk egy bizonyos szint alá.
Néhány nő viszont mindenkiben hibát talál, mert úgy véli, neki csak a tökéletes felel meg. Vagy a szülei kényeztették el, vagy más miatt érzi úgy, hogy hozzá senki sem ér fel, de akármiért is ilyen, nagyon nehéz hosszú távú, egyenrangú kapcsolatot kialakítani vele. Ha több volt szerelmünktől vagy barátunktól is ilyen kritikát kaptunk, érdemes a dolgok mélyére nézni, és kideríteni, miért viselkedünk az adott módon.
Forrás: ridikul.hu
Facebook
Pinterest